Görögország-Ciprus-Izrael szövetség: új tengely a Földközi-tenger keleti részén

            A 2000-es évek vége óta a nyugati országok, Izrael és Törökország közötti kapcsolatok több okból is feszültté váltak. Először is, a Törökország EU-ba való belépéséről szóló tárgyalások előrehaladása megrekedt.[1]. A ciprusi kérdés még mindig megoldatlan, miután Törökország kategorikusan elutasította a görög fél elismerését és katonai csapatainak kivonását a sziget északi (török) részéről.[2]. Végül Törökország egyre inkább Palesztina felé fordul, ami arra készteti Izraelt, hogy más országok felé forduljon nemzeti érdekeinek biztosítása érdekében.[3].

            A regionális feszültségek következtében három kelet-mediterrán ország - Görögország, Ciprus és Izrael - fontos katonai és energetikai szövetségeket kötött.[4].

            A három ország részvételével különböző légi gyakorlatokra került sor Görögországban, köztük a 2021. áprilisi INIOCHOS-ra is.[5]. Mindhárom országot azonban az energiaellátás is érinti.[6]. A ciprusi és izraeli vizekben található gázlelőhelyek egyedülálló lehetőséget biztosítanak nemcsak arra, hogy az Oroszországból és Törökországból érkező gázzal szemben alternatív ellátási útvonalat biztosítsanak a Török Áramlat gázvezetékkel, hanem arra is, hogy csökkentsék az említett két országtól való energiafüggőséget.[7]. Ciprus, Görögország és Izrael nemrég írt alá egy gázvezeték-projektet (East Med), amely a Földközi-tenger keleti medencéjének gázmezőit nemcsak Görögországgal, hanem Olaszországgal is összekötné (!).[8]. Emellett a villamosenergia-hálózat javítása érdekében a három ország elhatározta, hogy tenger alatti kábelt épít, amely Cipruson keresztül kötné össze Izraelt Görögországgal.[9]. Ezek a háromoldalú projektek felkeltették az Európai Bizottság figyelmét, amely úgy véli, hogy ezek a projektek előnyösek Európa, valamint a gáz- és villamosenergia-ellátás szempontjából.[10].

            Természetesen ez a szövetség és annak regionális befolyása belső és helyi korlátoknak is ki van téve. Az arab-izraeli feszültségek és azok geopolitikai következményei a nemzetközi színtéren arra késztették Görögországot és Ciprust, hogy külön kapcsolatokat tartson fenn egyes szomszédos országokkal, például Libanonnal, Palesztinával, valamint Egyiptommal és Jordániával.[11]. Az Ábrahámi Megállapodások, valamint a PHILIA Fórum és a páfói csúcstalálkozó azonban lehetőséget adott a háromoldalú szövetségnek arra, hogy növelje geopolitikai hálózatát Európában és a Közel-Keleten (az Öböl menti arab országokban).[12].

            Tekintettel földrajzi elhelyezkedésükre és a kelet-nyugati mediterrán energiafolyosóként való potenciáljukra, a Görögország-Ciprus-Izrael szövetség új geopolitikai eszközt biztosíthat a Nyugat számára, és akár a kelet-mediterrán térség nemzetközi színtérének új kulcsszereplőjévé is válhat. A szövetség kezdeményezéseit nemcsak az EU tagállamai, például Franciaország és Olaszország támogatják, hanem az Atlanti-óceán túloldalán (USA) is figyelmet és érdeklődést váltanak ki.[13].

2021 Minden jog fenntartva BRAUN