Jemeni konfliktus: egy kevéssé ismert iráni/szaúd-arábiai front

            A Közel-Kelet ősi rivalizálás színtere, amely az elmúlt évtizedekben, különösen Izrael állam 1948-as megalapítása óta, nyugtalanító fordulatot vett. Ezek a feszültségek az etikai, vallási és gazdasági ellentétek következményei, amelyek a régió egyik vagy másik érintett hatalom általi uralmának a következményei. Valóban, az egyik oldalon a szunnita muszlim vallású arab országok, köztük az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Katar és Irak - amelyek között évszázadok óta meglehetősen ellentmondásos a viszony -, a másik oldalon pedig a szintén szunnita, de az araboktól eltérő etnikumú Törökország, amely még mindig számos ponton szemben áll egymással. Ott van Irán is, egy muszlim ország, bár síita, a szunniták esküdt ellensége, szövetségese Libanon, amelynek történelme szorosabban kötődik a nyugati katolikus keresztényekhez, de síiták kormányozzák. Végül, ennek az instabil régiónak a középpontjában a fiatal zsidó Izrael állam áll, amely elszántnak tűnik, hogy visszaszerezze a római uralom alatt Kr. e. 63-tól elvesztett területeket. A helyzet egyre kritikusabb, különösen azóta, hogy az elmúlt és a mostani évszázadban több válság is kirobbant: az 1948-as háború, az 1956-os szuezi háború, az 1967-es hatnapos háború, az 1967-es kimerítő háború, az 1973-as Jom Kippur-háború, az 1982-es első libanoni háború és a 2006-os második libanoni háború. Napjainkban a feszültség és az aggodalom egyik fő területe egy kis ország az Arab-félszigeten, Jemen.

            2014 óta polgárháború sújtja, és 1994 óta másodszor is[3]A jemeni konfliktus kevésbé ismert, mint az iraki és a szíriai. A szemben álló felek egyrészt a hutik, akik az ország északi részének nagy részét (beleértve a fővárost, Szanaát is) ellenőrzik, másrészt a jemeni száműzetésben élő Hadi elnökhöz hű jemeni kormányerők, akik főként Jemen déli és keleti részén vannak jelen.[4]. Más harcoló felek is részt vesznek, például a Déli Átmeneti Tanács szeparatistái, akik Áden és környékét ellenőrzik.[5].

            E háború okait és lefolyását elemezve megállapíthatjuk, hogy Jemen, annak ellenére, hogy az Arab-félsziget legszegényebb országa, mindenekelőtt stratégiai fontosságú hely.[6]. A Vörös-tenger és az Ádeni-öböl között félúton, a Bab el Mandeb-szoros mentén található, a Szuezi-csatorna (Egyiptom), az Akabai-öböl (Szaúd-Arábia és Izrael) és az Indiai-óceán felől érkező tengeri forgalom csomópontja.[7]. A francia, amerikai és kínai katonai bázisoknak otthont adó Dzsibutival, valamint a kalózkodással és iszlám radikalizmussal egyaránt küzdő Szomáliával szemben helyezkedik el.[8].

            Az ok, amiért ezt a fegyveres konfliktust komolyan kell venni, az általa okozott haláleseteken túlmenően az, hogy a félsziget legszegényebb, de stratégiai jelentőségű régióját érinti az egész arab világban. A Vörös-tenger és az Ádeni-öböl között félúton, a Bab El-Mandeb-szorosnál fekvő Jemen valóban fontos tengeri kereskedelmi csomópont minden áru számára, amely az Egyiptom által ellenőrzött Szuezi-csatornából, az Izrael és Szaúd-Arábia által közösen használt Akabai-öbölből, de az Indiai-óceánról is érkezik.

            Jelenleg két hatalom verseng Jemen ellenőrzéséért: Irán és Szaúd-Arábia.[9]. A Houthik, akik az irániak többségéhez hasonlóan síiták, Teherán logisztikai és katonai támogatását élvezik, és még a szintén Irán által támogatott libanoni Hezbollah is támogatja őket.[10]. Ez az iráni támogatás veszélyt jelent Rijád számára, amely ebben a síiták bekerítő manőverét látja, miközben a feszültségek már most is a tetőfokán vannak Teherán és Rijád között. Feszültségek más arab országokban, például Bahreinben, Irakban, Szíriában és Libanonban.[11]. Ezekre a problémákra hivatkozva Szaúd-Arábia 2015 óta beavatkozik a jemeni konfliktusba, koalíciót alkotva több szövetséges országgal, és növelve a Houthik által ellenőrzött területek elleni támadások számát (Operations Döntő vihar és A remény helyreállítása)valamint a jemeni kormányerőknek nyújtott katonai támogatás révén[12]. Az Egyesült Arab Emírségek, Rijád szövetségese, támogatja a déli szeparatista erőket, amelyek szintén a huthiak riválisai.[13].

            A harcoló felek nagy külföldi támogatást kaptak a fegyverkezés terén. Szaúd-Arábia esetében Rijád részesült amerikai és brit támogatásban, nevezetesen vadászpilótáinak kiképzésében az Egyesült Államok vagy Európa[14] - azaz Franciaország a Rafale-ok eladásával - által gyártott repülőgépekre. A tengerészeti fronton Szaúd-Arábia európai és amerikai felszerelésekkel is rendelkezik[15]. 15] A szaúdiak szintén az amerikaiaktól[16] igyekeznek feltölteni rakétakészleteiket. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mellett Franciaország, Kanada, Olaszország és Spanyolország is szállít fegyvereket a szaúdi vezetésű koalíciónak[17]. Belgium is azon európai országok közé tartozik, amelyek engedélyezték a Szaúd-Arábiába irányuló exportot[18]. A jemeni háborúban való részvétele miatt a Szaúdi Királyság a világ legnagyobb fegyverimportőre, 2016 és 2020 között 61%-tel fog növekedni a kínálat[19]. Rijád közel 1,4 milliárd euró értékben vásárolt Franciaországtól hadianyagot, és francia fegyvereket találtak Jemenben[20]. 20] Tavaly Szaúd-Arábia volt Olaszország harmadik legnagyobb vásárlója a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. 21] A megtalált bombatöredékek sorozatszámai azt mutatták, hogy azokat az olasz RWM vállalat, a német Rheinmetall leányvállalata gyártotta.

            Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek modern fegyverekkel látja el az Öböl menti szövetségeseket.[23]. Ezzel szemben Jemenben a jemeni hadsereg által használt fegyverek főként orosz tervezésűek, míg a hutik iráni támogatásban részesülnek a rakéták és páncéltörő fegyverek szállításával.[24]. A Houthik nemrég szereztek be egy új típusú Delta drónt és egy új típusú szárazföldi cirkálórakétát.[25]. A Houthik többféle dróntípussal rendelkeznek, amelyek közül néhányat helyben gyártanak: a Samad-3, amely 18 kg robbanóanyaggal felszerelhető, 1500 kilométeres hatótávolsággal és 250 km/órás végsebességgel; a Qasef-1 és Qasef-2, amelyek hatótávolsága 150 km 30 kg robbanóanyaggal; és végül a rövid hatótávolságú felderítő drónok, mint a Rased (35 km), Hudhhud (30 km) és Raqib (15 km).[26].  

            Ahogy Libanon a Hezbollahhal, Irak az Irán-barát milíciákkal, Szíria Al-Aszaddal, Jemen is az egyik fő front a szunnita Szaúd-Arábia és a síita Irán ellenében.[27]. Ez nem csak polgárháború, hanem befolyási háború is.[28]. Emellett a jemeni konfliktus gazdaságilag kimerítette az országot.[29]. A legsúlyosabb humanitárius válság a világon, az embereket gyakran megfosztják a nemzetközi segélyektől, amelyeket mind a houthik, mind a központi kormány eltérít[30]. A Világélelmezési Program (WFP) igazgatója szerint csak a fővárosban, Szanaában az adományokból mindössze 40 % jut el a rászoruló polgárokhoz, és csak egyharmaduk kap segélyt a lázadó milícia északi bástyáján.[31].

            Az elmúlt hónapokban a patthelyzet, amelybe ez a konfliktus került, a szaúdi és emirátusi területek houthi bombázása, Szaúd-Arábia és Irán a 2016 óta megszakadt kapcsolataik normalizálása és a harcok befejezése érdekében folytatott tárgyalások megsokszorozódtak.[32]. Eredményeik továbbra is bizonytalanok...

2022 Minden jog fenntartva: BRAUN