Migrációs válság a lengyel-fehérorosz határon: új front Oroszország és Európa között

            A balkáni útvonal után egy új, Nyugat-Európába vezető migrációs útvonal kezd aggodalomra okot adni: a fehéroroszországi útvonal.

            2021 nyara óta a litván, lett és lengyel határőrök egyre több illegálisan határaikat átlépő migráns beáramlását tapasztalják.[1]. A három uniós tagállam hatóságai szerint a migránsok többsége a Közel-Keletről (Irak, Szíria, Jemen) és a Szaharától délre fekvő afrikai országokból érkezik Fehéroroszországba, és vagy Moszkvából, vagy a Közel-Keletről érkezik repülővel, több ezer dolláros áron, fehérorosz utazási irodák és vízumkiadó hatóságok segítségével.[2].

            Az európai országok elítélik ezeket a gyakorlatokat, mint a Minszk által szervezett "hibrid háborút", amelynek célja az EU destabilizálása. Ez válasz a 2020-as választási tüntetések rendőri elfojtása után bevezetett uniós szankciókra, valamint a 2021 májusában Minszkbe tartó Athén-Vilnius Ryanair-járat eltérítésére.[3].

            Az EU külső határainak védelme és a migrációs hullámok megfékezése érdekében Lettország és Litvánia szükségállapotot hirdetett, és megkezdte a falak építését a Fehéroroszországgal közös határaik mentén.[4]. Ami Lengyelországot illeti, a Fehéroroszországgal határos valamennyi településen kihirdetett rendkívüli állapot mellett a hatóságok megerősítették a kerítéseket, valamint a rendőri és katonai jelenlétet a határvonal mentén (418 km).[5]. A közelmúltban Lettországhoz és Litvániához hasonlóan Lengyelország is jóváhagyta a fal építését, amely 2021 decemberében kezdődik.[6].

            Külföldről is érkezik katonai támogatás, például Nagy-Britanniából, amely egy 10 katonából álló csapatot küldött, hogy támogassa kollégáit a felderítésben.[7]. Más európai országok, például a Cseh Köztársaság és Litvánia, a közelmúltban segítséget nyújtottak Lengyelországnak.[8].

            Fehéroroszország szomszédainak diplomáciai eszközök állnak rendelkezésére, hogy megpróbálják enyhíteni ezt a migrációs válságot. A NATO, az USA és a három balti állam (Litvánia, Lettország és Észtország) támogatásáról biztosította Lengyelországot.[9]. Lengyelország és a balti államok kormánya humanitárius segítséget ajánlott fel a Fehéroroszország területén maradt migránsoknak.[10].

          A migrációs válság egy tisztán geopolitikai kontextus része is.

         A 2020-as vitatott választások óta az EU és Fehéroroszország kapcsolatai megromlottak, és az EU szankciókat vezetett be fehérorosz tisztviselőkkel szemben.[11]. Válaszul Lukasenko elnök úgy döntött, hogy nem tartóztatja le a fehérorosz területen keresztül Európába igyekvő migránsokat.[12]. Ugyanakkor a fehérorosz és az orosz haderő több hadgyakorlatot is szervezett a lengyel és litván határ mentén, mint például a ZAPAD[13]. Újabb meglepetésszerű gyakorlatra került sor nem sokkal a 2021. november 15-16-i összecsapások előtt a Kuźnica határátkelőnél.[14]. A határőrök közül számos szemtanú számolt be arról, hogy a civileknek tartott migránsok között fehérorosz vagy akár orosz kommandósok is voltak.[15]. Több határ menti helyszínen a lengyel rendőrök és katonák ellen különböző támadásokat intéztek: kerítések lerombolása, lövedékek bedobása, vakító lézerek használata...[16]stb.

            A migrációs válság mögött minden eddiginél nagyobb mértékben tapasztaljuk a dezinformációt, valamint a politikai és média nyomást.[17]. A média egyre inkább lengyelellenes, amint azt az Azarionok műsorvezető esete is mutatja a CTV országos csatornán, a francia TF1 vagy a belga RTBF/VRT fehérorosz megfelelőjénél.[18].

            A lengyel-fehérorosz határon történt incidensek tehát nemcsak migrációs válságot jelentenek, hanem egy új geostratégiai frontot is Oroszország és Európa között.

2021 Minden jog fenntartva BRAUN