A Visegrádi Csoport: Európa kulcsszereplője

            2015 óta az európai migrációs válsággal összefüggésben egy új regionális szereplő, a Visegrádi Csoport vált ismertté.

           A négy közép-európai ország - Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország - kormányközi szervezete a hidegháború befejezése után, 1991-ben alakult a névadó magyar városban, és szoros politikai és gazdasági együttműködést alakított ki a tagországok közös érdekeinek európai szintű védelme érdekében.[1]. 

            Abban az időben a négy ország arra törekedett, hogy az Európai Unióhoz vagy a NATO-hoz való csatlakozás vágya és munkája révén leküzdjék történelmi különbségeiket, valamint gazdasági, politikai és kulturális érdekeiket megalapozzák és előmozdítsák.[2]. A visegrádi csoport egyik kezdeti célja az volt, hogy ösztönözze az aláíró országok közötti kereskedelmet. Ennek elérése és fenntartása érdekében az állam- és kormányfők 1991. december 21-én Krakkóban aláírták a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA), amely 1993. március 1-jén lépett hatályba.[3]. A CEFTA-t 5 év alatt fokozatosan hozták létre, és fokozatosan kibővítették a délkelet-európai országokkal (Románia, Bulgária, Szlovénia, Horvátország), és az Európai Unióhoz való teljes jogú csatlakozásra felkészítő átmeneti szervezetként képzelték el. [4]. Ezt a 2004-es, 2007-es és 2013-as bővítésekkel érte el. A szervezet azonban nem tűnt el teljesen: a CEFTA tagjai között továbbra is megtalálható az összes nem uniós nyugat-balkáni ország (Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Albánia, Észak-Macedónia és Koszovó), valamint Moldova.[5].

            Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően a V4-ek továbbra is arra törekedtek, hogy az EU-ban egységes álláspontot képviseljenek.[6]. Az Európai Unió Tanácsához hasonlóan a visegrádi csoportot is egy évig tartó soros elnökség vezeti.[7].

            A magyar elnökség alatt (2021-2022) a csoport folytatja a különleges kapcsolatok kiépítését más regionális szervezetekkel, például a Benelux államokkal, valamint az együttműködés kiterjesztését az energia, a turizmus és/vagy az igazságszolgáltatás területén.[8].

            Az évek során a csoport csúcstalálkozókat szervezett olyan nem európai országokkal, mint Franciaország, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Románia, Szlovénia és Litvánia, valamint az Északi Tanács országaival (skandináv országok, Finnország és Izland).[9]. Még olyan országokat is meghívtak, mint Egyiptom, Izrael és az Egyesült Államok.[10]. A klub Lengyelországban ünnepelt 30. évfordulója alkalmából az Európai Tanács elnökét, Charles Michel-t is meghívták.[11]. A vezetők a Covid-19 elleni küzdelmet, a migrációt és az éghajlati kérdéseket nyilvánították a csoport prioritásainak, majd az EU kül- és szomszédságpolitikáját olyan országokkal, mint Oroszország, valamint a 2009-ben Lengyelország és Svédország által elindított keleti partnerséget, amely Belarusz, Moldova, Ukrajna és a Dél-Kaukázus három országát (Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia) foglalja magában.[12]. Ahogy a 2020-2021-es utolsó előtti lengyel elnökség is kijelentette: a keleti partnerség továbbra is a visegrádi csoport egyik prioritása marad.[13].

            A visegrádi csoport mint "szuverenista klub" továbbra is fontos partner az európai szférában, más európai regionális együttműködések mellett, mint például a mediterrán EU-tagállamokból - Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Ciprus és Málta - álló "Med 7", valamint az északi Új Hanza Liga, amelyet a balti államok, Skandinávia (Norvégia kivételével), Hollandia, Finnország és Írország alkot.[14]. Még az EU Tanács jelenlegi szlovén elnöksége is szoros kapcsolatot tart fenn a visegrádi csoporttal.[15]. Ez utóbbi számára a Covid-19 válság utáni gazdasági fellendülés, valamint a nyugat-balkáni országok EU-csatlakozásának támogatása mellett a visegrádi csoport továbbra is fontos partner a migrációs válság megoldásában, amelyet többek között a nyugati katonai kivonulás (részleges vagy nem részleges) mali és afganisztáni kivonulása okozott, valamint a schengeni térség és az Európai Unió határainak felügyeletében.[16].

2021 Minden jog fenntartva BRAUN