Ritkaföldfémek: nem csak diplomáciai fegyver a nemzetközi színtéren

            A médiában - legyen szó reklámokról, híradásokról vagy televíziós hírekről - gyakran szóba kerül egy bizonyos téma: a zöld energia. Az olyan természeti katasztrófák, mint a németországi és belgiumi árvizek (2021. július) vagy a Földközi-tenger körüli erdőtüzek (2021. augusztus) miatt egyre több politikus emeli fel az éghajlati vészhelyzetet.[1]Ragaszkodnak a zöld energia, különösen a megújuló energia (fotovoltaikus panelek, szélturbinák) és az elektromos autók fokozatos használatához is.[2].

            Érdekes megjegyezni, hogy az alternatív energiához használt anyagok között vannak a ritkaföldfémek, a 17 kémiai elem (szkandium, ittrium és a 15 lantanid) csoportja, amelyek számos csúcstechnológiai iparág (különösen a hadászat) és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák (szélturbina-mágnesek) alapvető elemévé váltak.^[3]. Ezeket a digitális területen használják, például az indiumot az érintőképernyőkhöz, valamint a neodímiumot, galliumot, diszpróziumot és praseodímiumot a fotovoltaikus panelekhez, szélturbinákhoz és elektromos autókhoz.[4].

            E ritkaföldfémek tulajdonságai (nagy hőstabilitás, nagy elektromos vezetőképesség, erős mágnesesség) jelentős teljesítménynövekedést tettek lehetővé a technológiákban, miközben csökkentették a felhasznált anyagok mennyiségét.[5]. 

            A ritkaföldfém bányák termelése azonban 25 év alatt majdnem megháromszorozódott, az 1995-ös 80 000 tonnáról 2019-ben 213 000 tonnára, és Kína dominál a termelésben (62 %), jóval megelőzve az USA-t (12 %) ...és Mianmart (10 %).[6]. 

           Csak Kína a 2019-ben felhasznált ritkaföldfémek 85 %-nyi mennyiségét állítja elő.[7].  

           Ami a tartalékok megoszlását illeti, az Egyesült Államok Geológiai Intézetének (USGS) becslései szerint: e tartalékok több mint háromnegyedét (azaz 120 millió tonnát) a világ három országa birtokolja: Kína, Brazília és Vietnam.[8]. De nagy tartalékok vannak Indiában és Oroszországban is[9].

            A ritkaföldfémek kitermelésének azonban számos hátránya van: a hulladékok toxicitása, a talaj és a víz (talajvíz) szennyezése.[10]. Guillaume Pitron újságíró és ritkaföldfémek szakértője, a könyv szerzője szerint ráadásul A ritka fémek háborúja  (2018) szerint az energiatakarékos izzókban is használt gallium egyetlen kilogrammjához 50 tonna kőzetet kell kitermelni.[11]. A Toyota Prius 1 kg neodímiumot tartalmaz a motorjában, emellett 10 kg lantán van az akkumulátorában.[12]. A szélturbinák tekintetében offshoreKözvetlen meghajtású motorokat használnak, és állandó mágneses generátort igényelnek; mindegyik körülbelül 600 kg ritkaföldfémeket (diszpróziumot és neodímiumot) tartalmaz megawatt teljesítményenként.[13].

            Ezenkívül két másik probléma is felmerül, ezúttal az erőforrások termelésével és exportjával/importjával kapcsolatban: (1) a ritkaföldfémek geológiai kritikussága (pl. a jövőbeli szükségletek fedezésére való elégségességük), (2) a fogyasztó országok - elsősorban az USA, Európa és Japán - ellátásbiztonsága, tekintettel a geoökonómiai kérdésekre és a környezeti hatásokra.^[14]. 

            Az USA és az EU valóban azon dolgozik, hogy diverzifikálja a ritkaföldfémek beszerzési forrásait, hogy csökkentse a Kínától való függőségét.[15]. E cél elérése érdekében az USA 2021 márciusában újraindítja a 2000-es évek óta felhagyott Mountain Pass bányát, míg az EU szövetséget akar létrehozni az ellátás biztosítására.[16]. Az Európai Bizottság által finanszírozott Enviree projekt által^[17]Európa egy másik lehetőséget is keresett függetlenségének növelésére: az európai bányák hulladékának hasznosítását, hogy a területén ritkaföldfémeket állítson elő. 

           Európában is, nemzeti szinten, az újrahasznosításra összpontosítva, két nagy európai bányászati projektet vizsgálnak (Norra Karr Svédországban és Kvanefjeld Grönlandon).^[18]. Még az EU-ból nemrég kilépett Nagy-Britanniában is épül az első nagy ritkaföldfém-feldolgozó üzem, mégpedig az észak-angliai Hullban.[19].

            Nyilvánvaló, hogy a ritkaföldfémek és a zöld energia a digitális világ számára előnyösek, de fokozatosan új diplomáciai fegyverré váltak, mint korábban az olaj esetében a Nyugat, az arab országok és Oroszország között.

           Ezúttal Kína és a Nyugat közötti új rivalizálásról van szó, amely technológiai hatással van az egyes iparágakra (a Huawei, a Google és a Tesla esete).[20]. Kína már 2010-ben, a Senkaku/Diaoyu-szigetekkel kapcsolatos kelet-kínai-tengeri feszültségek idején is a ritkaföldfémeket használta Japánra gyakorolt nyomásgyakorlás eszközeként, amikor felfüggesztette e fémek Kínából Japánba irányuló exportját, amely így átmenetileg megfosztotta digitális iparát az erőforrásoktól.^[21].

           2013-ban egy amerikai kongresszusi jelentés megállapította: "Kína közel monopolhelyzete [a ritkaföldfémek előállításában] a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyt jelent".[22]. A "zöld energia" tehát "geopolitikai érdekeket" jelent.

2021 Minden jog fenntartva BRAUN