Irán a Nyugat elleni kínai-orosz szövetség új partnere

            Dushanbe, Tádzsikisztán fővárosa, 2021. Az SCO (Sanghaji Együttműködési Szervezet) tagországai elfogadták Irán tagságát.[1]. A katonai szervezet kilencedik tagállamaként, amelybe Oroszország és Kína mellett India, Pakisztán és Közép-Ázsia országai (Türkmenisztán és Afganisztán kivételével) is beletartoznak, Irán növeli saját és a kínai-orosz szövetség közel-keleti pozícióját.[2]. Emellett Irán az egyik tranzitországa az új selyemútnak, amely Közép-Ázsián, Oroszországon és a Közel-Keleten keresztül köti össze Kínát Európával.[3]. Másodszor, Irán a közelmúltban több haditengerészeti gyakorlaton vett részt az Indiai-óceánon Oroszországgal és Kínával együtt.[4].

            Az Iránnal szembeni jelenlegi nyugati szankciók megerősítették Teherán kapcsolatait Ázsiával, az európai országok kárára, amelyek még mindig azon dolgoznak, hogy fenntartsák kapcsolataikat Iránnal.[5]. Az Egyesült Államokkal és Kanadával ellentétben az európai országoknak még mindig vannak diplomáciai képviseleteik Teheránban, és az amerikai szankciók extraterritoriális jellege ellenére sem szakították meg teljesen kereskedelmi kapcsolataikat.[6]. Ezt bizonyítja az INSTEX-mechanizmus Franciaország, Németország és Nagy-Britannia által a közelmúltban történt létrehozása.[7]. Később több európai ország, köztük a Benelux államok, Skandinávia és Finnország is csatlakozott a mechanizmushoz.[8].

            Oroszország, Kína és Irán azonban nemcsak katonai, hanem gazdasági partnerségüket is fokozták.[9]. Az SCO-tagság ugyanis lehetővé teszi Irán számára, hogy hozzáférjen más tagországok piacaihoz, és megőrizze energetikai pozícióját Ázsiában.[10]. Az SCO-országok "a világ népességének legalább 50 %-jét és a világ GDP-jének több mint 20 %-jét teszik ki".[11]. Mint a Kínával kötött gazdasági partnerségek[12]Irán már aláírt egy szabadkereskedelmi szerződést az Oroszországot, Fehéroroszországot és Kazahsztánt, valamint Örményországot és Kirgizisztánt magában foglaló Eurázsiai Gazdasági Unióval.[13]. A statisztikák szerint Kína továbbra is Irán legnagyobb kereskedelmi partnere (24,8% a 2019-2020-as év teljes kereskedelméből).[14]. Ami az Irán és az Eurázsiai Gazdasági Unió (EEU) öt országa közötti kereskedelmet illeti, az iráni hatóságok a 2020-as év első hét hónapjában 14% növekedést állapítottak meg, legalább 7 millió tonna összmennyiséggel és mintegy 2,5 milliárd dollár összértékkel.[15].

            Az amerikai és európai szankciók ellenére az iráni olajexport nem állt le, és az Öböl menti arab országok (Szaúd-Arábia) azon erőfeszítései, hogy az olajtermelés növelésével kompenzálják a nyugati szankcióknak az egyes országok olajimportjára gyakorolt hatását, számos korlátba és akadályba ütköztek, például a jemeni konfliktusnak az olajinfrastruktúrák biztonságára gyakorolt következményei (szabotázs, dróntámadások).[16]. Még Katar is fenntartotta kapcsolatait Iránnal a 2017-2021-es embargó alatt, energetikai és stratégiai okokból (az Öbölben lévő gázmezők közösek Iránnal, a határok a szomszédos arab országokkal zárva).[17].

            Végezetül, válaszul az amerikaiak ázsiai és európai katonai szerepvállalására, Oroszország és Kína Iránban új partnert lát, hogy megőrizze befolyási övezetét nyugati riválisaival (Egyesült Államok, NATO,...) szemben, valamint hogy megvédje közös szövetségeseiket (Szíria esetében).[18]. Irán SCO-tagsága csak megerősíti az orosz-kínai-iráni szövetséget, amely katonailag és gazdaságilag a Nyugattal szemben fog fellépni, nemcsak az Öbölben, hanem az Indiai-óceánon, a Kínai-tengeren és még Európában is.

2021 Minden jog fenntartva BRAUN