Home > Tajvan: technológiai csatatér
Tajpej, Tajvan, 2022. augusztus 2-3. Meglepő látogatást tett Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke, és a hír visszhangot keltett az egész ázsiai-csendes-óceáni térségben.[1]. Peking élesen reagált: augusztus 4-én "nagyszabású repülési gyakorlatok" keretében hajókat és repülőgépeket telepített Tajvan környékére, beleértve ballisztikus rakéták indítását is.[2]. Számos kínai katonai drón (BZK-007) lépett be a sziget légvédelmi azonosító zónájába (ADIZ)[3]. Több kínai repülőgép is átlépte a Tajvani-szoros középvonalát[4]. Csak augusztus 20-án a tajvani védelmi minisztérium 17 harci repülőgépet és 5 kínai hadihajót jelentett a sziget közelében.[5]. A minisztérium szerint a 17 repülőgép közül hét (két Xi'an JH-7 bombázó, két Szuhoj-30-as, két Shenyang J-11-es és egy Shaanxi Y-8 tengeralattjáró-elhárító repülőgép) átlépte a Kínát és Tajvant a szorosban elválasztó középvonalat, vagy Tajvan légvédelmi azonosító övezetének (ADZ) délnyugati szektorába merészkedett.[6]. Az AFP által a tajvani katonai jelentésekből összeállított adatbázis szerint augusztusban mintegy 446, az év eleje óta pedig 1100 kínai harci repülőgép támadást hajtott végre Tajvanon.[7].
Ezek a kínai reakciók azonban nem újdonságok. A Kínai Népköztársaság létrejötte és Csiang Kaj-sek 1949-es tajvani száműzetése óta a sziget kérdése vitás kérdés Peking és Tajpej között.[8]. Az előbbi Tajvanra saját tartományaként tekint, míg a tajvaniak az "egy Kína elvével" szemben meg akarják őrizni függetlenségüket (Egy Kína elve)[9].
Másodszor, bár a nyugati országok (a Vatikán kivételével) már nem rendelkeznek nagykövetséggel Tajpejben, fenntartották és növelték kapcsolataikat a tajvani tisztviselőkkel.[10].
Már 1979-ben, annak ellenére, hogy Washington elismerte Kínát, az Egyesült Államok ratifikálta a Tajvani kapcsolatokról szóló törvény (TRA), amelyben kötelezettséget vállaltak arra, hogy katonai agresszió esetén elegendő fegyverrel látják el Tajvant, hogy megvédhesse magát.[11]és ez az elkötelezettség ma is fennáll[12]. Ronald Reagan elnök hat biztosítéka (1982) szintén jellemzi az USA Tajvan iránti elkötelezettségét.[13]. Ezek a következők: (1) nem tűzi ki a Tajvanra irányuló fegyverszállítások beszüntetésének időpontját; (2) nem konzultál Pekinggel a Tajvanra irányuló fegyvereladásokról; (3) nem közvetít Tajpej és Peking között; (4) nem vizsgálja felül a TRA feltételeit; (5) nem változtatja meg álláspontját Tajvan szuverenitásának kérdésében; és végül (6) nem gyakorol nyomást Tajpejre, hogy kezdjen tárgyalásokat Pekinggel.[14].
Szeptember 2-án az USA kormánya három új fegyvereladást engedélyezett Tajvan számára összesen 1,1 milliárd dollár értékben, amely magában foglalja a radarfelügyeleti program logisztikai támogatását és a kapcsolódó felszereléseket, beleértve 60 AGM-84L-1 Harpoon Block II rakétát és 100 AIM-9X Sidewinder Block II rakétát.[15]. A tajvani külügyminisztérium szerint ez az ötödik bejelentés a Biden-kormányzat által Tajvan számára történő fegyvereladásokról ebben az évben, és a hatodik az amerikai elnök 2021. januári beiktatása óta.[16].
Pelosi és más amerikai törvényhozók mellett[17]Japán tisztviselők[18]és néhány európai (litván, cseh és szlovák) képviselő is járt a közelmúltban Tajpejben.[19]Ahogyan a közelmúltban (szeptember 7-8.) a franciák esetében is történt.[20]. A kanadaiak 2022 októberére készülnek egy jövőbeli parlamenti látogatásra[21]. Peking rossz szemmel nézi a kapcsolatok elmélyülését.[22].
A Dél-kínai-tengeren (Paracelek és Spratly-szigetek) kívül Peking több szigetet is magáénak vall keleti partjai mentén: Tajvan mellett ezek közé tartoznak a japán Senkaku-szigetek is.[23]. Ez aggodalmat kelt Tokióban, sőt Washingtonban is, a térségben lévő katonai támaszpontjai miatt (Okinawa Japánban).[24].
Tajvan azonban mind Peking, mind Washington számára az áhítat tárgya, nemcsak stratégiai elhelyezkedése (Tajvani-szoros), hanem ipari potenciálja (ultra hi-tech gyárak) és technológiai öröksége (félvezetőgyártás) miatt is.[25].
A tajvani félvezetőipar, amely alapvető fontosságú a csúcstechnológiai termékek (telefonok, repülőgépek, napelemek stb.) gyártásához, és a világgazdaság szempontjából kulcsfontosságú, a világ termelésének nagy részét teszi ki (63 %).[26]. A tajvani gyárak képesek 3 nanométer (3 milliomod milliméter) pontosságú, nagyméretű chipek gravírozására, amelyeket világszerte értékesítenek, és amelyekkel autókat, vonatokat, repülőgépeket, hűtőszekrényeket, telefonokat (az okostelefonok legújabb generációinak 90%-jét, minden márkát beleértve) szerelnek fel.[27] Akár ázsiai, európai vagy amerikai, a legnagyobb márkák rendkívül függővé váltak ezektől a tajvani félvezetőktől.[28]. A legfejlettebb félvezetőket nagyrészt a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) (a világ vezető félvezetőgyártó vállalata) gyártja.[29].
A Foxconn, Tajvan egyik legnagyobb technológiai vállalata, az Apple fő elektronikai beszállítója, amely az iPhone-ok összeszerelését végzi.[30]. Kína legnagyobb magánfoglalkoztatója, a Foxconn a tajvani hatóságok nyomása alatt áll, hogy hagyjon fel a kínai chipgyártó Tsinghua Unigroupba történő 800 millió dolláros befektetésével.[31]. E nyomásgyakorlás mögött a hatóságok attól tartanak, hogy egy megerősödött kínai vállalat segíteni fogja Kínát technológiai ambícióinak megvalósításában az Egyesült Államokkal folytatott hosszú távú csatában, különösen mivel a pekingi kormányhoz szoros kapcsolatokkal rendelkező kínai WiseRoad Capital befektetési vállalatot a Foxconn mellett a befektetési megállapodásban is megemlítik.[32]. Az Egyesült Államok valóban igyekszik csökkenteni a Kínától való függőségét, és 2022 augusztusának elején Joe Biden aláírta a törvényjavaslatot, amelynek címe CHIPS és tudományos törvény, amely 52 milliárd dollárnyi támogatást bocsát ki a félvezetőgyártás fellendítésére az Egyesült Államokban[33].
Amellett, hogy Tajvan világelső a chip- (vagy félvezető-) gyártásban, továbbra is stratégiai fontosságú hely, amelyet Peking továbbra is ellenőrizni igyekszik: a Kínai Népköztársaság és Tajvan szigete között húzódó, 130 km széles Tajvani-szoros fontos kereskedelmi útvonal a Dél- és Kelet-kínai-tenger között.[34]Ennek fő oka, hogy a Kínát, Japánt, Dél-Koreát és Tajvant a nyugati világgal összekötő teherhajók használják.[35]. A Bloomberg által összeállított adatok szerint a világ konténerflottájának közel fele, azaz a világ 5400 működő konténerhajójából 48 %, a világ legnagyobb űrtartalmú hajóiból pedig 88% haladt át idén a szoroson.[36].
A sziget előnye még mindig az, hogy keleti partjainál közvetlen hozzáférést biztosít a mély óceánhoz, ami lehetővé tenné Kína számára egy új ballisztikus rakéta tengeralattjáró (SSBN) bázis építését és az USA partjaihoz való közeledését.[37].
Mindazonáltal a nyílt háború fenyegetése ellenére a gazdasági és politikai szereplők a világgazdaság megbénulásától való félelmükben igyekeznek elkerülni az eszkalációt.[38]. Az ellátás biztonságának és stabilitásának biztosítása, valamint a kínai befolyásra való reagálás érdekében azonban Biden tavaly májusi japán látogatása során elindult az Indo-csendes-óceáni Gazdasági Keret kezdeményezés, és szeptember 8-án Los Angelesben megkezdődött a 14 ország (az USA és Japán mellett Ausztrália, Brunei, Fidzsi-szigetek, India, Indonézia, Malajzia, Új-Zéland, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Dél-Korea, Thaiföld és Vietnam) részvételével tartott csúcstalálkozó.[39].
Végül pedig Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök lehetséges találkozója a G20-ak 2022 novemberében, az indonéziai Balin megrendezésre kerülő találkozóján.[40]Ez az első alkalom, hogy az Európai Unió részt vesz a tajvani gazdaság fejlesztésében, ami több fényt vethet Tajvan, sőt az ázsiai-csendes-óceáni térség sorsára az elkövetkező években...
2022 Minden jog fenntartva: BRAUN